Tehetségfejlesztő Tábor

Balatongyörökön 100 fő tehetséges fiatal részvételével tervezzük a program zárásaként 2017 nyarán.

A tábor szakmai koncepciója:

A tábor kimondottan a tehetséges gyermekek személyiségének egyéni és kiscsoportos fejlesztésére irányul. Célja a tehetséges fiatalok hatékonyságának, eredményességének javítása, tudatos és kreatív gondolkodásának elősegítése. A szakmai koncepció kialakításánál figyelembe vettük Mönks-Knoers (1997) elméletét, mely szerint a tehetség három személyiségjegy interakciójából jön létre (motiváció, kreativitás, kivételes képességek). A tábor programjait ennek a három személyiségjegynek a fejlesztésére építettük.


Motiváció: A belső motiváció fenntartása és a kívülről érkező motiválás még a tehetségígéretnek tartott tanulók esetében is hatalmas szerepet játszik. A tábori foglalkozások összeállítása során figyelünk arra, hogy a gyerekek megélhessék énhatékonyságukat, és különösen fontosnak tartjuk, hogy a programok felkeltsék személyes érdeklődésüket. A kreativitás több elemből épül fel: rugalmas és eredeti gondolkodás, problémaérzékenység, ötletgazdagság, alkotás stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. A táborban a gyerekek kreativitásukat a fejlesztő tréningeken és a kézműves foglalkozáson élhetik ki, melyhez ítéletmentes környezetet biztosítunk, mind emellett lehetőséget kapnak az önértékelésre is. Kivételes képességek: A táborban résztvevő gyerekek különböző tehetségterületekről érkeznek. Ezért fontos számunkra, hogy olyan szakmai programot állítsunk össze, mely minden gyermek kivételes képességét fejleszti. Így kap nagy hangsúlyt a tábori programok között az önismeret fejlesztése. Az önismeret által a fiatal összetettebb, és valósabb képet kap önmagáról. Árnyaltabban, mélyebben lesz képes látni saját magát, s ezzel párhuzamosan más embereket, illetve a világot is. Jobban képessé válik felmérni saját erősségeit és hiányosságait. Így jobban rálát arra, hogy mely területeken szükséges fejlődnie, és mely tulajdonságai segíthetik a fejlődését. A reális önismeret által sok külső-belső konfliktustól, illetve kudarcélménytől is megkímélheti magát. Ezáltal egyre tudatosabban képes haladni a fejlődés és kiteljesedés útján.

Alkalmazott módszerek:

A fent említett koncepció megvalósításához a tehetséggondozás rendszerszemléletű megközelítésének elve alapján személyiségfejlesztő módszereket rendelünk. A szemlélet szerint a tehetség kiteljesedését személyes és személyközi tényezők egyaránt befolyásolják. Számtalan tulajdonság és személyiségvonás játszhat fontos szerepet a kiváló adottságok kibontakozásában. Az egyénen belüli tényezők közül bizonyítottan kiemelt jelentőségűek: az énkép, a szorongás és stressz kezelés, a különböző kognitív minőségek (figyelem, intelligencia, kreativitás), továbbá a társas készségek.

Az énkép fizikai és érzelmi szinten való megjelenítésére a „Ki vagyok Én?” című fejlesztő foglalkozás ad lehetőséget. A gyerekek gondolati térképen mutatták be magukat. A gondolati térkép megismertetését több szempont miatt tartjuk fontosnak. Egyrészt mert igen sok területen lehet alkalmazni, többek között egy-egy tananyag, szövegrész, vers megtanulásánál, előadásra való felkészülésnél, másrészt a tanulási zavarokkal küzdők iskolai teljesítményének javításánál. A gondolati térkép segítségével a gyerekek sokkal hatékonyabban tudnak tanulni, ha képileg megfogalmazott, egészleges és egyidejű az eléjük kerülő anyag, vagyis egy gondolattérképen, egyben látják a legfontosabb információkat, összefüggéseket. A gondolattérkép segít az információ feldolgozásában, megtalálni az anyag lényegét, megérteni a fontos összefüggéseket, megjegyezni a kulcsszavakat, megőrizni a megszerzett tudást.

A gondolati térkép elkészítéséhez szükséges külső és belső tulajdonságok megtapasztalását önismereti tréning teszi lehetővé. Az önismeret fejlődése által a gyermekek összetettebb és valósabb képet kapnak önmagukról. Árnyaltabban, mélyebben lesznek képesek látni saját magukat, s ezzel párhuzamosan más embereket, illetve a világot is. Jobban képessé válnak felmérni saját erősségeiket és hiányosságaikat. Így jobban rálátnak arra, hogy mely területeken szükséges fejlődniük, és mely tulajdonságaik segíthetik a fejlődésüket. A reális önismeret által sok külső-belső konfliktustól, illetve kudarcélménytől is megkímélhetik magukat. Önmaguk és mások alaposabb megértése segíti saját maguk és az emberek elfogadásában, a tolerancia növekedésében. Felismerhetik, mely viselkedések segítenek céljaik elérésében, s melyek hátráltatják abban. Az önismeret által jobban megértik, honnan jöttek és hová tartanak. Ezáltal egyre tudatosabban képesek haladni a fejlődés és kiteljesedés útján.

A szorongás és stressz kezelés elsajátítására szintén tréning formájában adódó lehetőség. A problémákkal való megküzdési (coping) stratégiák fejlődése, a hatékonyabb stresszkezelés, továbbá a pszichológiai immunrendszer erősödése segítik a személyiség egészséges, energikus működését. Továbbá a fizikai, lelki és szellemi erőforrások mozgósítását is, mely a gyermekek hétköznapi életében felmerülő feladatokkal, problémákkal való boldogulásához járul hozzá.

A kognitív készségek közül a figyelem, koncentráció és intelligencia fejlesztése a táblás játékokkal való foglalkozáson kap hangsúlyt.

A társas játék fejleszti a lényeglátás képességét, lehetővé teszi a sémáktól való eltérhetőséget, azaz az egyéni ötletek megvalósítását. Egy-egy jó megoldás kreativitást és vállalkozó szellemet igényel. Sajátos a társasjátékokban az, hogy lexikális ismeretanyag nélkül, játékos keretek között érthetők meg és gyakorolhatók be szociális-társadalmi létünk alapnormái.

A táblás játékok lehetővé teszik a későbbi életben hasznosítható képességek és készségek érdekes és tapasztalatra épülő elsajátítását. A társasjáték közben a játékos képes szabályokat és célkitűzéseket megfogalmazni, képes a rendezetlenséget átlátni, mindeközben képes a partnerével együttműködni, azzal versenyezni, esélyeket felismerni és mérlegelni.

Az alkotás örömét kézműves foglalkozásokon élhetik meg a gyerekek. Olyan kézműves foglalkozásokat választunk, melyek az életkori igényeket, sajátosságokat is kielégítik. Ebben az életkorban nagyon fontos a fiataloknak az egyéniség hangsúlyozása, a különböző kortárs csoportokhoz való tartozás megmutatása valamint a tömegből való kitűnés megjelenítése a külsőségekben. Ehhez járul hozzá a karkötő csomózás, az agyaggyöngy égetés és a mandalafestés is.

A kézművesek feladata a szabad alkotás biztosítása. Azzal, hogy nem írányítják a tevékenységet, nagyban hozzájárulnak a gyerekek kreativitásának, gondolkodásának, problémamegoldó képességének fejlesztéséhez.

A társas készségeket strukturált gyakorlatokon keresztül fejlesztjük. Az együttműködést igénylő játékokban az a cél, hogy az együttműködésben rejlő erőt a résztvevők önmaguk vegyék észre, saját élményük legyen azzal kapcsolatban, hogy az együttműködés vezet nagyobb eredményre. Az együttműködésre alapozó tanulási helyzetekben még a félénkebb, vagy kevésbé gyors gondolkodású gyerekek is szívesen részt vesznek, hiszen nem a többiek ellenében kell szerepelniük, a megszégyenülés vagy alulmaradás veszélye minimális. A közösen átélt élmény növeli az önismeret szintjét is, továbbá a csoport tagjait is közelebb hozza egymáshoz, támogatja a kapcsolatok elmélyülését.

A felhasznált gyakorlatok és játékok barátságos és figyelemmel teli légkört alakítanak ki, melyben mindenki egyéni képességeire fény derül. Az önbizalom növekedik és az egymáshoz tartozás belső érzése feléled. A játékosok gyakorlatban is alkalmazható ismereteket és eszközöket kapnak a társaikkal való hatékonyabb együttműködéshez, a konfliktusfeloldáshoz. Felismerik, hogy az önzetlenség és az egyéni ambíció nem összeférhetetlenek. Javul a csapattársak konfliktuskezelési képessége, megszűnnek, illetve csökkennek a társak közti, nem építő jellegű viták és nézetletérések. A játékosok jobban megismerik önmagukat és egymást, amely a csoporton belüli bizalom erősödését eredményezi.

A Kamasztér Alapítvány szakmai munkájában nagy jelentőséget kap a kapcsolatjavító kommunikáció. Ezért a tábor szakmai programjából sem maradhat ki.

A kapcsolatjavító kommunikáció elsajátítása segíti a közösségbe való beilleszkedést, a baráti, illetve nevelői támogató kapcsolatok kialakítását. A társas készségek fejlődése által a gyermek mindinkább képessé válik elnyerni mások támogatását céljainak elérése érdekében, bevonni másokat a közös gondolkodás és alkotás folyamatába, és mozgósítani a közösséget a közös célok megvalósításához. A kommunikációs kompetencia fejlesztése ma nem csupán egy a sok fontos pedagógiai feladat közül, hanem olyan fejlesztés, amely minden más kompetencia fejlesztésének értékét és érvényét meghatározza.

A kapcsolatjavító kommunikációs tréningben olyan feladatok szerepelnek, melyben a gyerekek megismerik azokat a kommunikációs helyzeteket, melyek az élet különböző területein kiemelkedő helyet foglalnak el. A játékok lehetőséget nyújtanak a bőséges élmény és tapasztalatszerzésre, kihasználva a csoportos forma előnyeit. E közben mintát nyújtanak és motivációs bázist teremtenek, hogy a gyerekek saját kommunikációs készségeiket megismerjék és tovább fejlesszék.

Az Agy-Tréning tábor szakmai programjában az alábbi tehetségterületek dominálnak:

-           Logikai–matematikai – gondolkodást fejlesztő játszóház logikai és táblás játékokkal

-           Természeti – éjszakai túra csillagvizsgálással

-           Testi-kinesztetikus – sportfoglalkozások

-           Térbeli-vizuális – kézműves foglalkozások, filmklub

-           Interperszonális – strukturális gyakorlatok, kommunikáció és társas készségek fejlesztése

-           Intraperszonális – önismereti gyakorlatok, játékok és stressz kezelés

Stáb

A teljes stáb, de különösképpen a foglalkozásokat vezetők alapattitűdje a Rogersi személyiségközpontú elmélet alapelveit tükrözi. Melyet Rogersi 3-asnak is nevez a szakma. Ez a következőt jelenti:

Empátia: Az első feltétel, hogy a segítő képes legyen pontosan és empatikusan megérteni a fiatal világát úgy, ahogy az a fiatalnak belülről látszik. Az empátia segítségével képesek lehetünk úgy érzékelni a fiatal belső világát, mintha az a sajátunk lenne.

Hitelesség: Annak érdekében, hogy a fejlesztő foglalkozás során változás létrejöhessen, szükséges hogy a segítő egységes, integrált, hiteles (kongruens) személy legyen. Ez azt jelenti, hogy a segítői kapcsolatban pontosan az legyen, aki ő valójában, nem csak egy maszk vagy egy eljátszott szerep. A segítő akkor hiteles, ha teljes mértékben és pontosan tudatában van annak, amit a fejlesztő kapcsolatban itt és most érzékel. Ilyenkor az illető pontosan azt gondolja amit mond, és a legmélyebb érzések szintjén is szinkronban van a szavaival. Az ilyen segítővel kapcsolatban a fiatal teljes biztonságban érezheti magát.

Feltétel nélküli pozitív elfogadás: A harmadik feltétel, hogy a segítő érezzen meleg, gondoskodó érzést a fiatal iránt. Ez egy olyan gondoskodás, amely nem akar birtokolni, és amely nem igényel semmilyen személyre szóló elismerést vagy ellenszolgáltatást. Mindez magába foglalja a fiatalnak, mint önálló személynek, feltételektől és ítéletektől mentes elfogadását. Mintegy megengedi a fiatalnak, hogy saját érzései és élményei legyenek, és azokban saját értelmet találjon. Ha a segítő képes a feltétel nélküli pozitív elfogadásnak ezt a biztonságát nyújtani, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalban jelentős tanulás játszódjon le.





 

 Kamasztér - 2016 -
támogatás, tehetségfejlesztő , tábor