Mentálhigiénés szabadulószoba

Fontos vagy nekünk!

A szabadulószobában a fiatalok saját világának csapdahelyzeteit mutatjuk be játékosan. A virtuális világból akkor tudnak csak kiszabadulni, ha a magány, a zaklatás, a stressz, az önbizalom hiány vagy a testképzavar jeleit felismerik és megoldást is találnak ezekre a problémákra. A játékban a résztvevők 5 kisebb csoportba szerveződve más-más mentális problémát dolgoznak fel. A játék során kódokat keresnek, melyek a következő feladathoz szükségesek. A játék végén mindenkire, azaz mind az 5 csoport megszerzett tudására szükség lesz a kiszabaduláshoz. A játékot egy vezetett beszélgetéssel zárjuk mentálhigiénés témában. Beszélgetéssel együtt a program 2x 45 percet vesz igénybe.

Szakmai ajánlás

Ez a pszicho edukációs játék társadalmi és pszichológiai szempontból egyre aktuálisabb témákat dolgoz fel. A játék kitér a napjainkban szinte minden fiatalra jellemző szorongásra, a közösségi média hatására és a túlzott testkép-központúságra is, mely nagyon releváns probléma a fiatalok körében. Érzékenyen közelíti meg ezeket a rendkívül nehéz és gyakran tabusított témákat.

A játék célkitűzése a szorongás mögött húzódó érzelmi és társas problémák – például a magány, elismerés utáni vágy, önbizalomhiány, szégyen és zaklatás – bemutatása, miközben aktívan vonja be a résztvevőket Kata, Mária, Péter, Sára és Zsolt történetébe.
A játék szerkezete, izgalmas és interaktív. Az interaktív forma segít az élményszerű tanulásban. Különböző rejtvények viszik előre a cselekményt. A rejtvények, vizuális elemek, mint például fotók, posztok, scrabble-betűk és egy személyes levélrészlet, rendkívül hiteles és empatikus képet adnak a főszereplő lelkiállapotáról. A játékmechanikai elemek pedig pl. útvonal, kódfejtés, labirintus jól kiegészítik a történetet és lekötik a résztvevők figyelmét. Ezen kívül a labirintus a pszichés útvesztő szimbolikájához és remekül illeszkedik.

A főszereplők hiteles történetén keresztül a résztvevők betekintést nyernek abba, milyen lelki folyamatok húzódhatnak meg a feldolgozandó témák mögött. A játék lépésről-lépésre vezeti be a résztvevőket a főszereplők küzdelmeibe, miközben számos lehetőséget ad az empátia, az önreflexió és a cselekvési lehetőségek feltárására. Fokozatosan mutatja be a tüneteket, a családi bizalmi kapcsolatot és a segélykérés folyamatát. A résztvevők valódi döntéseken keresztül reflektálhatnak a legjobb segítségnyújtási módokra.

A szöveg több helyen is hangsúlyozza a barátság, elfogadás és kapcsolódás jelentőségét – ezek kulcsfontosságúak például az evészavarok pszichológiai hátterében. A játék szépen rávilágít arra, mennyire fontosak a társas kapcsolatok az önértékelés szempontjából.

A cselekmény progresszív narratívára épül. A főszereplők története nem csak a különböző lelki nehézségek kialakulását mutatja be, hanem a segítség lehetőségét is, ami pozitív üzenetként reményt sugall. A játékot záró vezetett beszélgetés lehetőséget nyújt a játék közben felmerülő kérdések tisztázására, a felkavaró élmények kibeszélésére, a saját gondolatok rendezésére.

Testkép és evészavar

A „Fontos vagy nekünk” szabadulószobánk kérhető kifejezetten evészavarok témakörére is.
A játék keretében a testképzavar és az evészavar kamaszkorban előforduló típusait dolgozzuk fel. Ezek: Anorexia nervosa, Bulimia nervosa, falászavar, egészséges ételfüggőség=ortorexia.

A testi–hormonális–érzelmi változások, az önértékelés alakulása miatt a kamaszok a legsérülékenyebbek az evés- és testképzavar kialakulására.

Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt öt évben a folyamatos online jelenlét, a közösségi média által közvetített testideálok és a társas összehasonlítás miatt egyre több tinédzser számol be evéssel, testképpel kapcsolatos problémákról. Egy friss kutatás szerint a diagnosztizált evészavarok aránya is folyamatosan nő a fiatalok körében (López-Gil et al., 2023).

A mentális nehézségeket a társadalom sokszor szégyenletesnek ítéli meg, így a kamaszok félnek a megbélyegzéstől, a szégyentől – inkább csendben szenvednek, nem kérnek segítséget.

A játékos feldolgozás, az élményalapú megközelítés hozzájárul ahhoz, hogy felismerjék a jeleket másokon és magukon, fokozza az empátiát, csökkenti az elszigeteltség érzését. A foglalkozás végén szakértő által vezetett beszélgetés segít abban, hogy a résztvevők megértsék, mit tehetnek magukért vagy társaikért, hogyan kérhetnek segítséget, valamint tabuk nélkül, biztonságos térben feltehetik kérdéseiket.