Stresszmentes céltervezés a sportban
Vajon melyik cél okoz nagyobb stresszélményt a kettő közül és miért?
- Ha az a célom, hogy megnyerjem a versenyt, vagy
- ha az a célom, hogy megdöntsem egyéni csúcsomat.
Melyiknek van nagyobb esélye? Melyik cél az amelyik csak rajtam múlik, azaz nem függ mások teljesítményétől? Melyiknél tudok pontosabban koncentrálni arra, hogy mit kell tennem, és melyik az, ahol magam helyett a másikra figyelek? Melyiknél, érzem az erőfeszítés másságát, azt a többlet energiát, ami szükséges a verseny során?
Az a célom, hogy megnyerjem a versenyt.
Ez egy elvárást fogalmaz meg. Vagy megnyerem vagy nem, mindent vagy semmit ad. Ráadásul folyamatosan a környezetre a többiek szereplésére irányítja a figyelmet, hogy össze tudjam mérni a helyzetemet az ő helyzetükkel. Ahhoz, hogy le tudjam győzni őket pontosan tudnom kell hol tartanak, hogyan teljesítenek. Esetleg reménykedhetek abban, hogy hátha hibáznak vagy pont rossz napjuk van, azaz a szerencsében bízhatok, hogy a másiknak nem megy annyira éppen most, mint nekem.
Az a célom, hogy megdöntsem egyéni csúcsomat.
Saját magamra fókuszálok, és arra figyelek, amit tennem kell. Itt a második esetben magamban kell bíznom, hogy képes vagyok és meg tudom csinálni. A saját képességemet kell felülmúlnom a legjobbamat hoznom, ami lelkesít, mert csak rajtam múlik. Ha érzem magamban az erőt, érzem azt is, hogy menni fog. Ebben az esetben nem függ az én teljesítményem másokétól. Az, hogy hányadik leszek, hogy megnyerem-e a versenyt kizárólag azon múlik, hogy az én egyéni legjobban elég-e ehhez.
Balogh Anna Edina írása
Sportcoaching témában ingyenes tartalmakat, szakmai cikkeket osztunk meg és online workshopokat tartunk a Kamasztér Alapítvány „Fejben dől el” Facebook csoportjában, ahova szeretettel várunk.
Ha érdekelnek az egészséges sporttolással kapcsolatos mentális témák vagy szeretnél többet tudni a sportcoaching pozitív lelki hatásairól, vedd fel velünk a kapcsolatot.